Ezernyolcszázhetvenhat október ötödikén, ünnepélyes megnyitó nélkül, szinte észrevétlenül kezdodött meg a tanítás a Zenta Városi Községi Gymnasium négy osztályában. A szabadkai, bajai, újvidéki és zombori után ez lett Bács-Bodrog vármegye ötödik gimnáziuma, amelyet egyelore négyosztályos algimnáziumként saját erejébol nyitott meg a Tisza menti mezováros. Az elso évek a létért való küzdelem jegyében teltek: az iskola fennmaradásáért vívott küzdelem beleszövodött a községi közlegelok felosztásáért vívott késhegyre meno helyi társadalmi harcba. E mozgalmak kapcsán jut a gimnázium saját épülethez, majd az iskolai kormányzat is felfigyel a délvidéki, nemzetiségek által is lakott területen állandó magyar többséggel muködo algimnáziumra, és helyt ad fejlesztési törekvéseinek. A századfordulón fejlodik fel az iskola fogimnáziummá, államilag segélyezett községi intézménnyé.Az elso világháború után teljesen államosítják, bevezetik a koedukációt - beolvasztván a gimnáziumba a korábbi polgári leányiskolát -, majd 1929-ben négy osztályú algimnáziummá fokozzák le. A második világháború idején ismét súlyos károk érik: a tanulók és tanerok deportálása, besorozása, elmenekülése, gyujteményeinek, tanszereinek, könyvtárának megtizedelése, az épület katonai célú felhasználása stb.

A háború utáni demokratikus iskolapolitika idején a gimnázium erore kap, rövidesen tannyelvi alapon két iskolává osztódik. A reformok elso hulláma az ötvenes években éri el a gimnáziumot: a kötelezo nyolcosztályos általános iskola bevezetése megszünteti a gimnázium alsó osztályait. Ezután rövidesen ismét egyesül a magyar és a szerb tannyelvu gimnázium, de az iskolapolitika most a szakiskolák fejlesztését szorgalmazza. Ekkor a gimnázium válik az új középiskolák bázisává, belole nonek ki a szakiskolák, az egészségügyi, a közgazdasági és a vegyészeti technikum, amelyeknek épülKözben a gimnáziumok reformja is permanens jelleget ölt: csurik-csavarják a gimnáziumi tantervet, a rendtartást, az igazgatást, mígnem teljesen leépítik, és végül - éppen a zentai gimnázium centenáriumán - meg is szüntetik a jobb sorsra érdemes iskolát.

A gimnázium egy évszázados hasznos tevékenysége nem csupán Zenta várost érintette: regionális jellegét már alakulásakor hangsúlyozták, és figyelembe vették. Akkor a zentai az alsó Tisza-vidék egyetlen gimnáziuma volt. A húszas években alapított óbecsei, majd a hatvanas években megnyílt törökkanizsai gimnázium a zentai vonzáskörét foként a három szomszédos községre: Adára, Csókára és Magyarkanizsára szukítette le.

Habár a zentai gimnázium társadalom-történeti jelentosége csupán helyi és regionális jellegu, mégis kétségtelen, hogy tanárai és tanulói tevékenysége által döntoen befolyásolta Zenta, de a szélesebb értelemben vett vidék társadalmi fejlodésének irányát és ütemét is.